Hitehagyott,
utcasarkok rongya,
vacogó fogakkal,
meztelen,
koldulsz kezeddel
szüntelen!

Üres a kéz,
hiába kér,
s te csak állsz
a hidegben!

Szemedből
apró gyémántok
szántják végig
fagytól piros
arcod!

Kezed hiába
nyújtod,
mindenki eldob,
még az Isten is,
mert hited
elhagyott!